Mivel azonosítod magad?

A tartalmak azért vannak, hogy eltöprengj rajtuk!

Az igazat megvallva, egyáltalán nem éreztem magam ihletett módon, de rájöttem erre is: ez pont olyan, mint bármi az életben, amit nem kényelmes megtenni! Csupán el kell kezdeni, és megjön hozzá a kellő erő! Szerintem az elménk mindent megtesz azért, hogy ne legyenek tevékeny napjaink, és tűzzel vassal próbálja megfékezni, hogy megvilágosodjunk…

EBBEN A CIKKBEN:


Mi a tudatosság?
Az ember nem változtat, ha nem fáj még eléggé
Az elme sajátosságai

Mikor leszel újra kész?

Kutatások a nagyvilágból
Tudod ki vagy te?

Mi a tudatosság?

 

Meg lehet megnyilvánulni az életben úgy (persze másképp is):

  • hogy gondolkodás nélkül válaszolsz van a környezetedre
  • hogy nyugodt választ adsz az adott helyzetre

Amennyiben az előbbit választod, sokszor felidegesíted magad a másikon (onnan ismered fel, hogy utána legtöbbször megbánod a tetteidet). Sok esetben nincs választási lehetőséged, mert a tudatosságod még gyerekcipőben jár, úgyhogy csípőből válaszlépésed van…De általában van: az elmédet, a mintáidat választod, vagy helyette, átgondolod az egészet, és megválogatod hogyan válaszolsz egy adott helyzetre?

Ahhoz viszont magasabb fokú tudatosság kell, és háromig el kell számolni, mielőtt kimondjuk, amit szeretnénk…De ez viszont nagyon nehéz! Sok esetben fáj is, de legfőképp kényelmetlen! Valahol mélyen tudjuk, hogy meg kell ezt tennünk, hogy elégedettek legyünk magunkkal, ugye? Sokszor azonban nem tesszük…Csalódunk magunkban, meghazudtoljuk önmagunkat…

A nyugodt, és átgondolt válaszolás egy adott helyzetre viszont teljesen a mi döntésünk! Nincsenek minták, sugárzik a válaszunkból a lényünk, és ez így is van rendjén! A tudatosság szerintem az adott helyzet és a válasz(lépés) között eltelt idő. Mondjuk tegyük fel belénk jönnek kocsival…Két választás van: elküldöm ordibálva a (sokszor ártatlan) embert egy melegebb éghajlatra, vagy háromig elszámolok, veszek egy nagy levegőt, átgondolom miért történt ez velem, tudatosítom magamban a történteket, majd elkezdek nyugalommal telve intézkedni, és kiegyensúlyozott választ adok a helyzetre…Ugye hogy van különbség? Ha az emberek nagy része csak válaszolna nyugodtan egy adott helyzetre, kedves lenne a másikkal, és nem akarná folyamatosan félreérteni az embertársát, egy merőben másfajta világban élnénk!

Viszont ehhez sokszor kéne fájnia egy helyzetnek, ki kéne mondanunk azt, amit érzünk stb. Ez meg nem kedves számunkra, sőt mitöbb: inkább vagyunk őszintétlenek magunkkal, mint megmozduljunk! Igen…Ellustultunk! Ez van. Ez van? Beletörődünk, vagy végre erőt kapunk magunkon?

Az ember nem változtat, ha nem fáj még eléggé

 

Egy ilyen rögös Útra hívlak meg. Néha nem kellemes…Néha fáj….De héj! Ne felejtsd, hogy az ilyesmi miatt vagy ember! Többnyire jó megélések nyugi! Én nemtudom te hogy vagy vele, de inkább élek egy sokkal őszintébb, igazabb életet, mint úszok a szőnyeg alá söpört problémákban…

Egy örök változó világban keresünk magunknak biztos pontot…Tudod mit? Lehetetlen! Csak úgy megy nagyjából, ha nem vagyunk egyedül…ha fogják a kezünket, amikor épp fáj..amikor kellemetlen…Ilyenkor nagyon jó (amúgy is) ha segítséget nyújt egy közösség (ehhez nyitni kell bátran)! És tudom, hogy sokszor ismétlem magam, de evvel szeretném érzékeltetni mennyire fontos dolog ez…

Tudom én…hiszen számtalanszor volt nem túl kedves hozzám az Élet! De mint minden izmot a testemben, az agyamat is megtanultam jól edzeni! Ez pedig másképp nem megy, csak ha olyat viszel be a tudatodba, ami épít!

 

Ehhez társul egy nem túl kellemes feladat is: miszerint elő kell venni egy papírt, és egy ceruzát..Egy üres lapra fel kell írni a hozzánk legközelebb álló embereket, majd ezt követően egy 1-től 10-ig kell pontozni azt, hogy ki mennyire pozitív, és ki mennyire negatív. Ha ők a legpozitívabbak az 10 pont, ha ők a legnegatívabbak az 1 pont (+ezek között bármi)! Ha megvagy a listáddal, egyszerűen tölts kevesebb időt az 1-hez közeliekkel…

Na most nem azt mondom, hogy vágd ki az életedből a szeretteid!

Neem! 😀

Csak azt mondom, hogy tölts velük kevesebb időt! Ha például ők például a legnegatívabb emberek az életedben, ne beszélgess velük hatszor egy héten! Beszélj velük csak kétnaponta mondjuk!

A te életed minősége az eredménye annak, hogy kivel töltöd az időd, kinek a szavaival töltöd meg az elméd, mit nézel, mivel töltöd az énidődet, és hogy mit teremtesz meg az életedben! És ha ezt megteszed, már sokkal könnyebben jársz ezen az (sokszor) magányos Úton…Arról nem beszélve hogy egy élhetőbb világot teremtesz!

Az elme sajátosságai

 

Fontos leszögezni az elején, hogy az elmém gondolatai, félelmei, vágyai nem én vagyok! Csupán természetétől fakadóan az elme sajátossága a múltból való vágyképek jövőbe vetítése, és a nagy ‘Mi lett volna ha…’ kezdetű mondatok végtelen gyártása…Kedvenc magyar előadóm Bakos Attila (védikus filozófus) mondta egy előadásában:

,,Az elme mindent elkövet, hogy ne világosodjunk meg…”

Folyton próbál minket behúzni a csőbe…Sajnos a jelenlegi világrendszer is a kapzsiságra, a ‘Soha nem elég!’ érzésére épül. A mának élünk, nem? De miért nem lesz soha elég? Miért nem fejleszted a környezeted? Miért nem segíted elő, hogy előjöjjön az emberek legjobb változata? Miért te vagy a világ közepe?

Azért, mert a világ piackutatók, és trilliárdosok által lett megalkotva…Mármint a jelenlegi pusztító világrendről beszélek! Arról nem beszélve, hogy állandóan rád akarnak beszélni valamit a reklámokkal…Folyton arra mennek, hogy ha esetleg beteg leszel, több pénzt hozol..De nem megyek messzire: az önsegítő ipar is erre épül! Nem elég, hogy támasz kell, add oda minden pénzed, hogy jobban legyél…Evvel nincs is baj, de nem leszel jobban tőlük általában! Kell egy újabb könyvet venned, egy újabb csodatevő tanfolyamot elvégezni…járni kell okos emberek előadásaira, és meg kell tanulni újabb módszereket…Ismerős igaz?

A dolog ott kezdődik, hogy lelkinek (spirituálisnak) nevezik a dolgokat…Én kikérem ezt magamnak, hiszen egy lelkiségét megélő lény vagyok, földi ruhában…Miért akarja mindenki elhitetni velem (és a világgal), hogy csupán egy Napimádó, és Univerzum hívő bolond vagyok, aki televíziós jósokkal irányítja az életét?

Elárulom, hogy a több évtizede kutató legnagyobb koponyák is arra jutottak (sírjukhoz közel), hogy már teljesen az érzékfeletti világhoz fordultak, sőt tudományos kísérletek során, arra jutott az anyagi világ fellegvárainak fehér köpenyes serege, hogy ‘Minden egy’ és végtelen intelligencia alakítja parányi méretekig az ismert Univerzumot! Tehát a lelki világból van az anyagi…

 

Mikor leszel újra kész?

 

Mikor mondod azt, hogy KÉSZ vagy? Legalábbis EGÉSZ vagy? Hogy újra KÉP-es vagy teremteni, és rájöttél, hogy te vagy a világod teremtője? Ritkán hallom, hogy valaki azt mondja készen áll újra…Nem hiszem, hogy azért, mert még tanul… Hiszen az egész Élet az örökös tanulásról szól…

Egyszerűen szerintem őrlángon égünk, és hátradőlve hagyjuk, hogy azt tegyenek velünk, amit akarnak…Avval, hogy átadjuk az irányítást másoknak, és megpihenünk…Amivel semmi probléma sincsen!

De átadtuk olyan embereknek az irányítást, akik abból élnek, hogy mi nem vagyunk középen! Kell még egy könyv, még egy tanfolyam…De valóban ez kell a lelkünknek? Vagy csak megszoktuk, hogy kell, de már SEMMI szükségünk sincs rá…Ehhez bizony nagyfokú önismeret kell…sokat kell találkoznunk önmagunkkal, és kell az a bizonyos önmagunkkal együtt töltött idő is (énidő)…

Szóval az elméddel azonosítod magad vagy azzal, aki az elmében fel-alá járó gondolatok megfigyelője? Cseppet se érezd magad egyedül, hiszen nekem is megállíthatatlan az elmém! Ez a sajátossága! Így tud működni. Hiszen fel kell dolgozni azt a sok történést, ráeszmélést, és egyebet ami egész nap velünk történik! Múlt és jövő, beteljesítetlen vágyak végtelen sora, amit vetít ki elénk folyamatosan ez az óraműpontos remekmű (elme)…

Ám ne felejtsük, hogy mi nem a gondolat vagyunk! Mi a megfigyelő vagyunk, aki a felbukkanó gondolat-felhőket csak vizsgálja, mert tudja, hogy az idő majd kitisztul, és elmennek a gomolyfelhők, és újra felfénylik a Nap a tájon!

 

 

Kutatások a nagyvilágból

 

Mindezt én csak egy vizsgának fogom fel. Egy vizsga, hogy mennyire tudok középen maradni…Minden pár másodpercben van választási lehetőségünk…Amúgy a harcost az különbözteti meg a hétköznapi embertől, hogy – bár kísértik a vágyak – ellen tud állni saját magának…

Vagyis jól dönt.

Önuralmat gyakorol, és felülemelkedik az alacsonyabb szinten lévő vágyakon, GOND-olatokon, és a múlt jövőbe való vetítését se felejtsük! Nem egy ilyen vezetői minőségű világra vágyunk? Ahol néha bizalommal hátradőlhetünk, mert tudjuk, hogy aki KÉP-visel minket, az KÉP-es magán, és a vágyain uralkodni, vigyáz ránk, ha éppen elfáradtunk? KÉP-es viselni a terheinket?

Na mindegy! Szóval a gondolatok jönnek-mennek, nekünk meg az a dolgunk, hogy a megfelelő módszerekkel, tárgyakkal stb. emlékeztessük önmagunkat erre a tényre! Egy kísérletben például,  dr. Guang Yue és dr. Kelly Cole kimutatták: elég pusztán elKÉPzelni, hogy használjuk az izmainkat, és azok meg fognak erősödni!

A kutatók két csoportot vizsgáltak: az egyik valóban végzett testmozgást, a másik csak elképzelte, hogy gyakorlatokat csinál. Mindkét csoport tagjainak egy ujjizmot kellett mozgatnia hétfőtől péntekig négy héten keresztül. A valóban mozgó csoport tagjainak egy-egy edzése abból állt, hogy tizenötször hajlították be teljes erővel az ujjaikat, és a hajlítások között húsz másodperces szünetet tartottak. A csupán fejben edző csoport tagjai egyszerűen csak elKÉPzelték hogy ugyanezt teszik.

​A kutatás végére a tényleges gyakorlatokat végző csoport tagjainál 30 százalékkal nőtt az izom ereje, ami persze nem is meglepő…Azoknál viszont, akik ugyanennyi ideig csak elKÉPzelték, hogy gyakorlatokat végeznek, 22 százalékos erősödés volt mérhető! A jelenség magyarázata az agy mozdulatokat ,,programozó” mozgatósejtjeiben keresendő. E képzeletbeli összehúzódások alatt élénkültek és erősödtek meg azok az idegsejtek, amelyek a mozdulatokhoz szükséges utasítássorozatokat fűzik össze, és ez az izom összehúzódásakor annak valódi erejét is megnövelte!

Egy másik kísérletben Pascual-Leone két, zongorázni sohasem tanult csoportnak tanított be egy hangsort- megmutatta nekik, hogy melyik ujjaikat mozgassák, és hagyta, hogy hallgassák az általuk lejátszott hangokat. Ezután a egyik csoport tagjai – a fejben gyakorlás csoportjában – öt napig napi két órát ültek egy elektromos zongora előtt, és elKÉPzelték, hogy leütik a hangokhoz tartozó billentyűket, valamint hallják is a saját fülükkel a megszólaló hangokat. A második csoportba – a testi gyakorlás csoportjába -tartozók viszont öt napon át napi két órában ténylegesen is lejátszották a hangokat. Mindkét csoport agyát feltérképezték a kísérlet előtt, majd annak minden egyes napján, és utána is, majd mindkét csoport tagjait megkérték, hogy játsszák el a dallamot, és a teljesítményük pontosságát pedig számítógép mérte.

Pascal-Leone azt találta, hogy mindkét csoport tagjai megtanulták lejátszani a hangokat, és a két csoportban hasonló változások történtek az agyi térképeikben is! Figyelemre méltó, hogy a kizárólag szellemi úton végzett gyakorlás, ugyanolyan változásokat idézett elő a mozgatórendszerben, mint a dallam tényleges begyakorlása! Az ötödik nap végére az izmokhoz futó mozgatójelzések változásai gyakorlatilag mindkét csoportban azonosak voltak, és csak a gondolatban zongorázók pontossága elérte azt a szintet, amit a valóban zongorázók a gyakorlás harmadik napján teljesítettek.

Tudod ki vagy te?

 

Ez a két kísérlet bebízonyította, hogy mire KÉP-es a KÉP-zeletünk! Attól, hogy az elménk szőnyegbombáz minket a változatos gondolataival, nem kell azt hinned, hogy az a dolgod, hogy megjavítsd őket…Olyanok amilyenek! Ne felejtsd, hogy nem szabad azokkal azonosítani magad!

Kémleld tehát erősen az égen a gondolat felhőket, legyél jó, és legfőképp őszinte magadhoz, a gondolatok megfigyelőhez. Ne azonosítsd magad múltban összeszedett gondolatokkal, KÉPzelgésekkel! Ne felejtsd, hogy te vagy a megfigyelő! És akkor sokkal könnyebb lesz az életed, hiszen az enyém is az lett (saját megélés)! Hirtelen eltűnt minden gondom, szorongásom, rossz gondolatom, vágyam, és ott voltam egyedül…Meztelenül, védtelenül…

Félelmetes? Igen, de legalább annyira felszabadító is, hiszen belőlem árad ki minden teremtés! Én vagyok a felelős! Indiában azt hiszem Tamáséknak hívják a krisztusi tanításokat követők egy csoportját, és teljesen más megvilágításba helyezték az egészet, hiszen azt mondják: a Krisztus. Tudod mekkora változás az az ‘a’ betű? Annyit jelent, hogy mindannyian a Teremtő Értelem szülöttei vagyunk! Nem azt mondják, hogy: Jézus Krisztus. Hanem, hogy élt egy Jézus nevű megvilágosodott krisztus, és csodákat teremtett.

Ideje hát észbekapni, hiszen mi vagyunk azok, akikre vártunk!

A tartalmakat díjmentesen válogatjuk, fordítjuk és szerkesztjük. Ha tetszett a tartalom, és megteheted, itt bedobhatsz a közösbe, hogy még klasszabb legyen minden:

Üdvözlet!

Csatlakozz a zárt csoportunkhoz, ha nem szeretnél lemaradni az új írásokról, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre:

Jó böngészést kívánunk!