A kezdetek
A tinédzser korszakot követően a szüleim beirattak egy csillebérci agykontroll gyerektáborba, de jó tinédzserként inkább a lázadással, bulikkal, csajozással teltek ezek az évek… Majd érettségi után humán erőforrásban helyezkedtem el toborzóként.
Pár hónap után elegem lett abból, hogy én fiatalon egy 50 éves áruház igazgatónak majd megmondom, hogy nettó mennyit keresett abban a hónapban…
Fel is mondtam, és kimentem Kréta szigetére 4-5 csillagos szállodákban táncolni showkban, musical-ekben, nevettetni comedy showkban. Nappal pedig, mint sportanimátor oktattam a sport legkülönfélébb vállfajait a hotel vendégeinek.
3 felejthetetlen szezont töltöttem ott, majd hazaköltözvén elkezdtem teljesen megélni az ezoterikus, spirituális életet, és kutatni kezdtem az életjavító információk után.
Olivér, a Napi Elemózsia alapítója és szerkesztője
Akkoriban a Facebookon időrendi sorrendben minden bejegyzést láthattunk, így mindenki olvashatta az én bejegyzéseimet. Teljesen megnyílt a világ előttem, hiszen kutattam mindenféle témákban a lélektantól (pszichológiától) kezdve, az önismereti módszerek gyakorlatain keresztül a kvantumfizikáig mindent, de volt ott önellátás, lélekvándorlás vagy akár önmagunk beutazása is, csak hogy néhányat megemlítsek.
Többek tanácsára alapítottam egy Facebook csoportot, hiszen akkoriban azt vallottam, hogy a megosztással segítünk másoknak (ez nem változott), így tele volt minden ember hírfolyama a megosztásaimmal. Azt érdemes tudni, hogy abban a korszakban mindenki este munka után “fészbúkozott”, és egyáltalán nem volt okostelefon… Így egyik este megszületett a Napi Elemózsia közösség ötlete. Az akkori logó:
Hipphopp több ezer főre duzzadtunk, és meg is csináltam az oldalunkat a Facebookon. Akkoriban láttam egy nagyon jó videót (amit a londoni Trafalgar téren forgattak), ahol több száz ember öszegyűlik és tudatosan jelen van (meditál).
Végül Budapesten a Vörösmarty-téren meg is szerveztem itthon ezt az összejövetelt.
Azt hittem a családom és a barátaim lesznek ott, de meglepetésemre kb. 70 ember jött el a megmozdulásra!
Ott tudtam, hogy valami elkezdődött.
Ezt követően kivettünk pár akkori emberrel egy pici helyet a budapesti 9.kerületben, de azt a 30fő befogadóképességet hamar kinőttük. Ez volt a Napi Elemózsia Klub:
Elkezdtünk közben külsős rendezvényeket szervezni, majd aztán lett honlapunk is.
Valami ott összeállt nagyon.
De aztán a brigáddal mást képzeltünk el a jövőről…
Anyagi korszak
2017 környékén teljes sebességbe kapcsoltam és rendezőasszisztens lettem Budapesten. Sok országot megjárt filmes lett belőlem. Megjártam egy Oscar díjas filmmel Jordániát is, de volt is Netflix saját gyártású sorozat, vagy akár kémes sorozat Németországban.
Nagyon jól ment, de aztán a nagy korlátozások közepette elzáródott egy ér az agyamban. Stroke-ot kaptam. Volt életmentő műtétem is, és kómába tartottak hetekig. A szempillámon kívül mindenem lebénult. Persze azt mondták a családomnak, hogy szobanövény leszek életem végéig… Hát nem így lett. Nem így akarta a felsőbb hatalom.
Teljesen előlről kezdhettem… De nemcsak hogy túléltem ezt a helyzetet, hanem meghazudtolva az orvosokat, egyre jobban is vagyok! Szépen megtanultam beszélni, visszatért a bal oldalam teljességében, a kettős látásom elmúlt, de így is közel 1 évet töltöttem a rehabilitációs központban vagy kórházakban… Hát nem volt könnyű érzelmileg, de a testemmel azonosultam akkoriban, az meg darabokba lett…
De hihetetlen csodák sorozata miatt beszélhetek itt a történetemről. Jó ideje itthon vagyok, gyógytornázok sokat, szerveztem magamnak egy fesztivált jelképesen, hiszen terápiákat, módszereket próbálhatok ki
Én úgy érzem, hogy az Univerzum így rakott helyre… Így kerültem középre. Kemény lecke volt az tuti! De megálltam, és azt csinálom, ami a dolgom.
Mindenhol ez a film pörög, miszerint az anyagi világból lett a lelki… Én úgy gondolom a nagy utazásom után, hogy a lelki világ hozza létre az anyagit…
Ezért az a sok erő, a mérhetetlen sok információ, ami csak arra vár, hogy átadhassák. Az adja a végtelen türelmet, hogy míg kívül csak a káoszt látjuk, belül óriási a béke.
Tudjuk, hogy csak befele visz az út… Hogy mi akartunk most leszületni… A változást látni akarjuk, és részt venni egy új rendszer építésében.
A lehetőség
Úgy éreztem még a kórházban, hogy vissza kell térnem, és át kell adnom azt, hogy én hogyan jutttottam ki az útvesztőből.
A honlap és az azon található írások a kedvenc írásaim fordításai vagy az általam megírt cikkek. Én így járulok hozzá ahhoz, hogy rágyere, hogy te vagy a megoldás minden kérdésedre!
Szeretném még több emberhez eljuttatni ezeket a gondolatokat.
Remélem ebben segítesz!
Áldott önmeghaladást kívánok!
Próbálj meg őszinte lenni pszichológia nélkül. Szeretni ÉN nélkül, Istent látni vallás nélkül. Csak úgy, ahogy tényleg van. Valahogyan szívből és örömmel.
— Hamvas Béla